Tárkány község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 1628 fő
Terület: 64.99 km²
Népsűrűség: 25,05 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Tárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a megye nyugati határának közelében.

Története

A település első nyomát egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. 1275-ben már villa Tarkanként említik. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya, tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyja. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladja Tarch Mártonnak.

A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartják számon, majd Gencsy pannonhalmi főapát veszi zálogba. 1684-ben telepíti újra a falut, majd 1693-ban bérbeadja Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában marad.

Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.

A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.

A tárkányi katolikus templom

1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.

Ölbő

1171-ben említik Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepel, majd csere folytán a Zách és Jáki családé, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé, 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kap rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosítja el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.

Vasdinnye-puszta

Battyán Lajos nádor kezére került Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említik Dinna, Digna néven.

Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említik, s ekkor már áll Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Battyán Lajos nádor kezére került. A Battyániaktól később a kincstár vette meg,s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.

Nevezetességei

1775-ben épült fel copf stílusban műemlék jellegű római katolikus plébániaháza.
Római katolikus temploma 1790-ben épült, későbarokk stílusban.
A község református templomát 1790-ben építették.

Következő községek

További községek